Ha Ön szeretne meggyógyulni egy betegségből, logikusnak tűnik, hogy fogyasszon tiszta élelmiszereket. Ez persze sok ember számára utópia, hiszen nem mindenki fér hozzá ilyen ételekhez. Nem mindenhol van a környéken ilyen jellegű bolt vagy piac, és nem mindenki engedheti meg magának a vegyszermentes bioélelmiszereket. Mindenesetre felhívnánk a figyelmet néhány alapszabályra, amit érdemes betartani. Persze nem akarjuk azt mondani, hogy ha nem bio ételeket eszik, az állapota nem javulhat. Nem minden gyógyult beteg fogyaszt organikus élelmiszereket. Ugyanakkor hasznára lehet, ha hall néhány részletet erről a témáról.
Amennyiben tiszta élelmiszereket szeretne fogyasztani, az alábbi anyagokat érdemes kerülnie: növényvédőszerek, GMO termékek, antibiotikummal és gyógyszerrel kezelt állatok húsa, adalékanyagok és deutérium.
A növényvédőszerek közül különösen ártalmas a glifozát, amelyet még mindig használnak a nagyüzemi mezőgazdaságokban. A glifozátot nagyrészt szemes gabonákon alkalmazzák, így ezekből érdemes bio változatot vennie. A másik gond, hogy a nagyüzemi állatok húsában is megtalálható ez az anyag, hiszen ezek szemes terményt is fogyasztanak. Emiatt – is – érdemesebb kérődző állatok húsát választani (marha, birka, kecske, bivaly), mivel ezek jobbára füvet és szálas takarmányt esznek, semmint szemes takarmányt. A másik jó irány a valódi falusi csirke, amit háztartási maradékkal és kapirgálással tápláltak. Ehhez valószínűleg személyes kapcsolatra lesz szüksége.
A GMO ( genetically modified organism), vagyis a génmódosítás egészségre gyakorolt hatása a mai napig nem tisztázott. Nem tudhatjuk, hogy hosszútávon árt-e vagy közömbös az emberi testre nézve az ilyen növények és állatok fogyasztása. Az is jogos érv, hogy minden fajnemesítés egyben génmódosítás is, és hogy a haszonnövényeink sem ugyanazok, mint amilyenek 10 000 éve önmaguktól voltak. Ezek a „génmódosított” növények sok szempontból bizonyították, hogy tudnak az egészségre károsak lenni. Itt most csak a gabonák túlzott szénhidrát-tartalmát, illetve a búzában található glutén okozta problémákat emelnénk ki.
Az adalékanyagok aránylag könnyen elkerülhetők, hiszen ezeket kötelező felsorolni a termékek csomagolásán. (Reméljük, a gyártók csakugyan feltüntetik a termékek valós összetevőit.) Ha Ön anyagcserebetegséggel küzd, ne fogyasszon olyan élelmiszert, aminek nem olvasta át az összetevő-listáját! Kerülje az olyan adalékanyagokat, amiket nem tekinthetünk normál élelmiszernek. Ez nem okvetlenül az E-számok kerülését jelenti, hiszen számos természetes összetevőnek is van E-kódja. Viszont a stabilizátorokat, ételszínezékeket, tartósítószereket, tömegnövelő szereket, sűrítőanyagokat, ízfokozókat érdemes kerülnie. Általában elmondható, hogy a legjobban akkor jár, ha saját maga számára főz, vagy hogyha minél kevesebb összetevőből álló ételeket választ.
A húskészítményekben található gyógyszertartalom is jogos aggodalmakat vet fel. Az intenzív (nagyüzemi) tartású állatok többször betegek, mint az extenzíven (mezőn) tartott, természetes életkörülmények között élő társaik, mivel olyan kis területen vannak összezsúfolva, amitől garantált az immunrendszerük gyengülése és a lebetegedésük. Emiatt a nagyüzemi állattartásban gyakorlatilag elkerülhetetlen az antibiotikumok és gyógyszerek használata. Bár a jogszabályok maximálják az egyes tenyészfajoknak adagolható antibiotikum mennyiségét, erősen gyanítható, hogy a húsüzemek jócskán túllépik ezeket a limiteket. Ha az EU-n belül felhasznált antibiotikum-mennyiséget visszaosztjuk az évente előállított hús mennyiségével, az az arány mutatkozik, hogy a húsok antibiotikum-tartalma akár 10-szerese is lehet a határértéknek. (Hasznos lenne, ha egy laboratórium vállalná néhány nagyáruházi hústermék antibiotikum-tartalmának bevizsgálását. Az eredményeiket mi is „örömmel” közzé tennénk.) De bármennyi is a valós gyógyszerhasználat, indokolt, hogy ha teheti, tiszta forrásból szerezzen be húst. A legelőnyösebb a szabadon tartott, legelő állatokból készült termékek fogyasztása.
A deutérium a hidrogén egyik stabil izotópja, egy protonból, egy elektronból és egy neutronból áll. A deutérium a daganatok kapcsán szokott szóba kerülni, mivel a rákos sejtek a normál sejteknél jóval érzékenyebbek a környezetük deutérium-tartalmára, és előnyükre van a deutériumban magas környezet. A csökkenő deutériumszint lassítja vagy megállítja a rákos sejtek szaporodását, a magasabb deutériumszint pedig gyorsítja a rákos sejtosztódást.
A testünk deutérium-szintjét a megevett ételek és az ivóvíz deutérium-szintje befolyásolja, így érdemes az étrendünket ebből a szempontból átgondolni. Alacsony deutérium-tartalmú ételek: saláták, cékla, avokádó, legelő állatok húsa és hústermékek, olívaolaj, dióolajok, vaj, kakaóvaj. Magas deutérium-tartalmú élelmi anyagok: kókuszvíz (manapság sajnos nagy divatja van), oldható kukoricarost (sok élelmiszerhez adagolják), búza és búzaliszt, sertéshús, répacukor, kukorica, burgonya, káposzta, zab, sárgarépa. Mint látjuk, a lista nagyrészt azért egybeesik a terápiás szénhidrát-korlátozás protokolljában ajánlott és ellenjavallt élelmiszerekkel, így a metabolikus étrendi protokoll követése ezt a problémát is rendezi valamelyest.
A toxikus terhelést jelentő konyhai eszközök napi szinten terhelik a szervezetet vegyi anyagokkal. Főzzünk vas vagy acél edényekben, a teflontól pedig azonnal szabaduljunk meg! Az élelmiszerek tárolására használjunk üveget, valódi viasszal impregnált kendőt, (méhviaszos kendő vagy hasonló néven kapható, és nincs köze a műanyag asztalterítőkhöz, ami manapság viaszosvászonnak hívunk) vagy szilikont.