Szakpolitikák és protokollok

A metabolikus eredetű betegségek legfőbb (bár nem egyetlen) forrása az egyén étrendje, de a megbetegedett emberek étrendje nemcsak az egyének hibás döntésein múlik, hanem magukon a hivatalos étrendi ajánlásokon is.

Ugyanez igaz a hivatalos kezelési protokollokra. Ahogy az egyes betegségek protokolljaiban hivatkozásokkal illusztráljuk, a cukrok, az ultrafinomított szénhidrátok, a tejtermékek és az omega-6 tartalmú növényi olajok korlátozása, valamint a telített (állati) zsírok rehabilitálása több anyagcserével kapcsolatos betegségben bizonyult hatékony terápiának. Az elmúlt évtizedekben felgyülemlett kutatási eredmények és sok beteg egyéni tapasztalata számos orvosszakmai szervezetet indított arra, hogy a szénhidrát és/vagy a zsírbevitel arányának módosítását javasolja.

Az alábbiakban néhány fontosabb állásfoglalást soroltunk fel, hogy szakmailag is támogassuk azon magyar orvosokat és betegeket, akik szeretnének hasonló étrendi beavatkozásokkal javítani állapotukon. Szintén szorgalmazzuk, hogy az alábbi lista a magyar orvosi szervezetek számára is motivációt és hivatkozási alapot adjon a magyar protokollok étrendet érintő módosítására. [Szögletes zárójelben az ajánláshoz tartozó saját kommentárunk vagy kritikánk olvasható.]

7 munkacsoport közös állásfoglalása a makrótápanyagok étrendi referencia-értekeiről 2005: Az emberi test nulla szénhidrátbevitellel is életképes

Az Institute Of Medicine; Food And Nutrition Board; Panel On Macronutrients; Panel On The Definition Of Dietary Fiber; Subcommittee On Upper Reference Levels Of Nutrients; Subcommittee On Interpretation And Uses Of Dietary Reference Intakes; Standing Committee On The Scientific Evaluation Of Dietary Reference Intakes (Gyógyszerészeti Intézet, Élelmiszer- és Táplálkozási Tanács; Makrotápanyagokkal foglalkozó testület; Étrendi rostok munkacsoport; A tápanyagok felső referenciaszintjeinek albizottsága; Az étrendi referenciabevitelek értelmezésével és használatával foglalkozó albizottság; Az étrendi referenciabevitelek tudományos értékelésével foglalkozó bizottság) közös állásfoglalása:

„Az étrendi szénhidrát[bevitel] élettel összeegyeztethető alsó határa nyilvánvalóan nulla, feltéve, hogy megfelelő mennyiségű fehérjét és zsírt fogyasztunk.” [Vagyis megcáfolták a szénhidrátalapú étrend szükségszerűségének alapelvét, amire az 50 évben minden étrendi ajánlás épül.]

Amerikai Szívgyógyászati Társaság (AHA) és Amerikai Kardiológiai Szakkollégium (ACC) 2013: Kikerült a szövegből az étkezési koleszterinre vonatkozó felső limit

„Nincs elegendő bizonyíték annak megállapítására, hogy az étrendi koleszterinszint csökkentése csökkenti-e az LDL koleszterin szintjét.” ​

[Az LDL koleszterin, vagy alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin, az ún. „rossz” koleszterin, amelyről évtizedek óta állította a kardiológus szakma, hogy az érelzáródások egyik fő kiváltója. Erre való hivatkozással elsősorban az állati zsírok fogyasztását korlátozták napi 300 milligramm mennyiségben, emberek millióit és az élemiszergyártókat a zsírszegény táplálkozás irányába tolva. Érdekes módon a mennyiségi limit aránylag csendben került ki a protokollból, a laikus és szakmai közösség számára szinte észrevétlenül, így jó eséllyel az Ön orvosa sem hallott róla. A publikum joggal várna választ erre a jelentős fordulatra, illetve arra a kérdésére, hogy ha nem az étellel bevitt állati eredetű koleszterin a szívbetegség oka, akkor mi? A következő lépés valószínűleg az lesz, hogy a szérum-koleszterin szintet is különválasztják a szívbetegségektől.]

Amerikai étrendi ajánlások 2015: A napi koleszterinbevitelt nem kell 300g-ban maximálni

Korábban az amerikaiaknak szóló étrendi irányelvek azt javasolták, hogy a koleszterinbevitel ne haladja meg a napi 300 milligrammot. A 2015-ös Irányelvek nem fogja ezt az ajánlást előterjeszteni, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok nem mutatnak számottevő összefüggést az étrendi koleszterinfogyasztás és a szérum koleszterinszint között, összhangban az AHA/ACC jelentés következtetéseivel. A koleszterin nem olyan tápanyag, amelynek túlzott fogyasztása aggodalomra ad okot.

[Jó példa arra, hogy ha egyszer megvan az első módosított ajánlás, a többi szervezet már nyitottabb lesz a további protokollok módosítására.]

NHS (Egyesült Királyság társadalombiztosító) 2016: A II-es típusú diabéteszben olcsóbb a szénhidrátcsökkentett (low-carb) étrend, mint a gyógyszerezés

Dr. David Unwin brit háziorvos és ismert diabétesz szakértő bizonyította be az NHS (National Health Service, a társadalombiztosító) számára, hogy az alacsony szénhidrát-tartalmú étrend jelentős összegeket takaríthat meg a társadalombiztosító számára azzal, ha a betegeknek a low-carb étrenddel a gyógyszerek alternatíváját kínálja. Az NHS 2016-ban jóváhagyott egy online alkalmazást, amely segít a II-es típusú cukorbetegeknek az alacsony szénhidrát-tartalmú étrend betartásában. (Dr Unwint ugyanezen évben Az Év Innovátora díjjal tüntették ki.) 

Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia 2017: A gyümölcslevek egészségtelenek, gyerekeknek csak korlátozottan, kisbabának egyáltalán nem adható

„Bár a gyümölcslé-fogyasztásnak vannak bizonyos előnyei, lehetséges káros hatásai is vannak. A gyümölcslevek magas cukortartalma hozzájárul a megnövekedett kalóriafogyasztáshoz és a fogszuvasodás kockázatához. Ezenkívül a gyümölcslevekben lévő fehérje- és rosthiány hajlamosíthat a nem megfelelő (túl sok vagy túl kevés) súlygyarapodásra. A gyermekorvosoknak tájékozottnak kell lenniük a gyümölcslevekkel kapcsolatban, hogy tájékoztatni tudják a szülőket és a betegeket a megfelelő felhasználásról. “ 

A gyerekeknek és fiataloknak gyümölcsléből adható maximális ajánlott mennyiségek:

1 év alatt: nulla [!]
1-3 év: 1 ounce, 0,29 dl [kb. két korty]
4-6 év: 4-6 ounces = 1,18 dl – 1,7 dl 
7-18 év: 8 ounces = 2,26 dl [ez egy kisebb pohár]

[Módszertani hiba a 7 éves gyereket a 18 évessel egy kohortba tenni, hiszen a testméreteik és hormonrendszerük miatt nyilvánvalóan nem egy csoportba tartoznak. Ha pedig a gyümölcslé olyan ártalmas, hogy sávosan korlátozni kell, akkor logikus a felvetés, hogy a gyerekeknek talán egyáltalán nem lenne szabad fogyasztaniuk – és ebből kifolyólag vélhetőleg a felnőtteknek sem.
Érdekes, hogy a dokumentumban egyetlen egyszer sem szerepel a liver (máj) szó, miközben a fruktóz a normál cukornál is károsabb mértékben növeli a máj zsír-termelését, rontja a vérzsír értékeket, elősegíti a hasi hízást, inzulinrezisztenciához vezet a májban, és a II-es típusú cukorbetegség egyik legfőbb oka. Napjainkra a nem alkoholos zsírmáj az egyik leggyakoribb betegségfaktorrá vált, és ebben a gyümölcslevek és a mindenhez hozzáadott HFCS (high fructose corn syrup, izocukor) a legnagyobb bűnösök.]

Amerikai Diabétesz Társaság „konszenzus jelentés” 2019: A II-es típusú diabéteszben a low-carb étrendet is ajánlani kell

„A glikémia [a vércukorszintek] javítására a cukorbetegek általános szénhidrátbevitelének csökkentése mutatta a legtöbb bizonyítékot. Ez a módszer alkalmas az egyéni igények és preferenciák kielégítésére, és különféle étrendekben is alkalmazható. […] Azon II-es típusú betegek esetében, akik nem tudják a kijelölt célértékeket tartani, vagy akiknél a vércukor gyógyszeres kezelésének csökkentése a prioritás, lehetséges opció az össz-szénhidrátbevitel csökkentése low-carb vagy very-low carb [ketogén] étrenddel.

[A 3. táblázat utolsó sorában a paleo étrend mellett szereplő „Vegyes eredmények, nem meggyőző bizonyítékok” kitétel ellentmond az idézett összefoglalónak: a jóváhagyott étrendek ugyanazon összetevőket tartalmazzák, mint a paleo étrend – pontosabban hasonló élelmi anyagokat hagynak el.]

Nyugat-Ausztrál kormányjelentés 2019: A II-es típusú cukorbetegséget nem kezelni, hanem gyógyítani kell

Egy nyugat-ausztrál kormányjelentés szerint a II-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos beavatkozások célja nem a kezelés, hanem a remisszió (tünetmentesség) elérése. A jelentés kimondja, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrendeket hivatalosan is ajánlani kell a II-es típusú diabétesszel diagnosztizált emberek számára. [Ez egy kifejezetten progresszív és radikális dokumentum. Fontos és értékelendő lépés az ausztrál kormány tagjai részéről, hogy védik az állampolgárok egészségét, és népegészségügyi állásfoglalásokat, illetve ajánlásokat tesznek a szakmai szervezetek felé.]

„2. ajánlás.: […] A Nyugat-Ausztrál Diabetes Egyesületnek csatlakoznia kell az Egészségügyi Minisztérium álláspontjához, amely szerint az ausztrál étrendi iránymutatások nem alkalmasak a II-es típusú cukorbetegek számára.

3. ajánlás: Az Egészségügyi Minisztérium biztosítsa, hogy a II-es típusú cukorbetegség kezelésére vonatkozó protokollok tükrözzék az étrendi beavatkozások – mint például a nagyon alacsony kalóriatartalmú étrend és az alacsony szénhidráttartalmú étrend – sikerét a betegség kezelésében. Ezeket a megközelítéseket hivatalosan is terápiás lehetőségként kell felajánlani. 

4. ajánlás: Az Egészségügyi Minisztérium indítson kampányt annak biztosítására, hogy az egészségügyi szakemberek, különösen a háziorvosok tisztában legyenek a II-es típusú cukorbetegség kezelésének alternatív (étrendi) megközelítéseivel. 

5. ajánlás: A 2014. évi diabétesz cselekvési keretrendszerrel és a diabétesz szolgáltatási standardokkal összhangban minden II-es típusú cukorbetegségben szenvedő személy számára kínáljanak önkezelési [self-management, vagyis amikor a beteg tüneteit nem orvos kezeli, hanem ő kezeli saját magát] oktatást.”

Kanadai Diabétesz Társaság 2020: A low-carb és ketogén étrendek minden más étrendnél több és jelentősebb javulást hoznak számos fontos anyagcsere-mutatóban

I-es típusú diabéteszben bizonyos adatokban (pl. alacsonyabb HbA1C, csökkent inzulinigény, kisebb glükózingadozások és testsúlycsökkenés) jelentős javulás mutatkozott azon betegeknél, akik egy low-carb vagy very low-carb [ketogén] étrendet követtek, de nincs elegendő bizonyíték rá, hogy a low-carb étrend minden I-es típusú cukorbeteg számára általános ajánlás lehessen.

II-es típusú diabéteszben a low-carb étrend hatékony a fogyás és a jobb vércukorkontroll szempontjából, és csökkenti a vércukorszintet mérséklő terápiás beavatkozások szükségességét. A testsúlycsökkenés és a vércukorkontroll javulása szempontjából más étrendek is hatékonyak lehetnek, de ezek mellett nem csökkent az antihiperglikémiás [vércukorcsökkentő] beavatkozások szükségessége, ami viszont jelentős különbség. A nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendek jobbak lehetnek a magasabb szénhidráttartalmú étrendeknél a glikémiás kontroll és a testsúly javítása szempontjából [bár ezt a hatást különös módon legfeljebb 12 hónapig látják bizonyítottnak].

Amerikai Szívgyógyászati Társaság 2022: II-es típusú cukorbetegeknél a nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendek a leghatékonyabbak az HbA1c és a gyógyszerigény csökkentésében 

A mediterrán, paleolit, alacsony szénhidrát-, magas fehérjetartalmú, vegetáriánus és diófélékkel dúsított [Megjegyzés: ez napi 15 g dió, 7,5 g mogyoró és 7,5 g mandula volt, bár nem teljesen érthető ennek az étrendnek a létjogosultsága, és az sem világos, hogy még mi volt benne] étrend előnyösnek bizonyult a glikémiás kontroll és a testsúlycsökkenés szempontjából II-es típusú diabéteszben, a mediterrán diéta eredményezte a legnagyobb javulást a glikémiás kontrollban, és 4,8 év alatt 29%-kal csökkentette a kardiovaszkuláris megbetegedéseket.

A nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrend a mérsékelt szénhidráttartalmú étrenddel szemben nagyobb HbA1c-csökkenést, nagyobb súlycsökkenést és kevesebb cukorbetegség elleni gyógyszerezést eredményez a cukorbetegeknél. Azoknál, akik nem tudják betartani a kalóriaszegény étrendet, az alacsony szénhidráttartalmú étrend csökkenti a HbA1c-értéket és a triglicerideket. A nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendek rövidebb idő alatt (<6 hónap) hatékonyan csökkentették a HbA1c-t, és kisebb különbségek mutatkoztak az ≥12 hónapos beavatkozásoknál. Fontos, hogy a nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrendet követő betegek orvosi felügyeletet alatt álljanak, és a szakemberek a hipoglikémia megelőzése érdekében állítsák be a cukorbetegek gyógyszereit. Összességében a beavatkozás az 5-10%-os testsúlycsökkenés 0,6-1,0%-os HbA1c-csökkenéssel és a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek csökkentésével jár. Az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) ezért a teljes kalória- és anyagcsere-célokra összpontosító, egyénre szabott táplálkozási tervet ajánl, és e célok eléréséhez szükség szerint orvosi táplálkozási programot alkalmaz.” 

Magyar ajánlások:

Nébih 2014: Az állati eredetű zsíroknak nincsenek kedvezőtlen élettani hatásai, a mesterséges transz-zsíroknak viszont igen

„A mesterséges transz-zsírsavak az emberi szervezet számára káros anyagok, melyek jelentős kockázati tényezőt képviselnek a szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásában.

A természetes eredetű transz-zsírsavaknak – melyek a kérődző állatok anyagcseréje révén keletkeznek, ezért tejükben, húsukban fordulhatnak elő – nincsenek kedvezőtlen élettani hatásai.”

[Ez is igen nagy fordulat az előtte évtizedeken át hangoztatott „szívbarát margarin” állásponthoz képest! Az irányváltás beharangozása és indoklása Magyarországon sem történt meg.]