A szájegészség kapcsán hajlamosak vagyunk csak a fogainkra gondolni: ne legyen lyukas fogunk, és esetleg menjünk el fogfehérítésre is. A szájegészség azonban nemcsak a fogak funkcióját és esztétikáját jelenti. Anyagcsere szempontjából a fogak és a fogágy (laikus kifejezéssel fogíny) állapota is kapcsolatban metabolikus betegségekkel.
Érdemes tudatosítani, hogy a fogszuvasodás eredője ugyanaz, mint a később kialakuló inzulinrezisztencia és a klasszikus anyagcsere-betegségek (diabétesz, szívbetegség stb) fő kiváltója: a túl sok cukor fogyasztása. (Ebbe nemcsak a normál kristálycukor tartozik bele, hanem a szájban glükózzá alakuló szénhidrátok, illetve a gyümölcsökben található cukrok is.) A cukor a szájban tápanyagot nyújt a streptococcus mutans baktériumoknak, amelyek a fogzománc anyagát megbontva lassan a fog mélyebb rétegeit is károsítani kezdik. Így a fogszuvasodás évekkel vagy akár évtizedekkel előre jelezheti a későbbi anyagcserebetegségek megjelenését.
Szájflóra, pH és fogszuvasodás
A fogszuvasodás („lyukas fogak”) két fő oka a szájflóra általános megváltozása, illetve a száj – és így a foglepedék – étkezések utáni savassá válása. A szájflóra (a szájban élő baktériumok összessége) megváltozása az életmódunk megváltozásával függ össze. Az emberi evolúció során két nagy étrendváltás történt: a szénhidrát gazdag neolitikus (földművelő) étrendre való áttérés, nagyjából 10 000 évvel ezelőtt, illetve az 1850-es évek ipari forradalma következtében lehetővé váló liszt- és cukor alapú étrendre való átállás. 34 Európában talált régi csontváz megkövesedett foglepedékének elemzése azt mutatta, hogy a halászó-vadászok-gyűjtögető életmódra való áttérés átalakította a száj mikrobiom-összetételét, méghozzá egy szuvasodásra fogékonyabb konfiguráció irányába. A neolitikus kortól a középkorig a száj-mikrobiom meglepően állandó maradt, ám az ipari forradalom során a fogszuvasodást elősegítő baktériumok mint nagyobb számban jelentek meg. (Adler et al, 2013)
A foglepedék pH-jának változása viszont nem civilizációs probléma, hanem egy minden étkezéskor jelentkező természetes folyamat.
A szájban megjelenő cukrok hatására savassá váló közeg beindítja a fogak demineralizálódását: bizonyos ásványi kristályok komponensei kiszakadnak a kemény fogszövetek szerkezetéből, a kemény fogszövetekből (fogzománc, dentin vagy fogcement) ásványi ionok (főként kalcium és foszfátok) szabadulnak fel. Ez nyilvánvalóan gyengíti a fog szerkezetét. Egy rövid idő után azonban a folyamat megfordul, és elindul a remineralizáció, amely során az ásványi ionok visszatérnek a kemény fogszövetekbe. Ez a természetes körforgás a szájban spontán módon lezajlik a nyál és alkotóelemei segítségével. (A jelenséget Robert Stephan írta le elsőként in 1953-ban, ezért az ábrát Stephan-görbének is nevezik.) A nyál kimossa az ételmaradékokat és semlegesíti a száj pH-értékét, de ez nem azonnal történik, hanem minimum 20 perc alatt.
A zománc demineralizált állapota alatt nem szerencsés fogat mosni, hanem meg kell várni a remineralizációt. Érdemes viszont ez idő alatt xilites rágót használni. A rágózás fokozza a nyáltermelést, a xilit pedig csökkenti a kedvezőtlen baktériumok számát, és ez együttesen gyorsítja a száj-pH gyorsabb visszaállását. (Tanzer 1995)
Ha a foglepedék pH-ja tartósan 5,5 alá esik, megindul a fogromlás. Minél savasabb a közeg, és naponta minél több órán át marad fent ez az állapot, annál gyorsabban következhet be be maradandó károsodás. Ennek kiváltó oka főként a cukorgazdag étrend, de egyéb szokásaink is szerepet játszanak. Zero és társai összefoglalójukban kiemelik pl. a nagy kortyokban ivás, a hosszan (órákon át való) kortyolgatás vagy a szívószál használata. Ezek mind növelik a száj savasságának gyakoriságát és időtartamát. Az éjjeli kitettség különösen káros, mivel ekkor csökken a nyáltermelés. (Ez történik például fogmosás nélkül nevelt vagy cumisüveggel altatott kisgyerekek esetében.) Szintén probléma, hogy az egészségtudatos emberek közül sokan iszogatnak savas italokat vagy leveket az egészségük meg az esélye érdekében. Mivel ők egyben hajlamosabbak a túl gyakori fogmosásra is, a savasság által megmart fogak sikálása szintén a fogzománc kopását okozhatja. (Zero et al, 2006)
A lyukas fogak megjelenése láthatóan anyagcsere kérdés. Egy 67 humán és állatkísérletet összegző metaelemzés szerint a fogszuvasodás minden betegségforma közül leginkább az anyagcsere betegségekkel áll összefüggésben. (Sabharwal et al, 2021) Jogos e feltételezés, hogy a fogak szuvasodása direkt kapcsolatban áll a metabolikus szindrómával. Egy 4716 japán férfit elemző kutatásban azt találták, hogy a fogromlás szignifikánsan összefüggött a túlsúllyal/elhízással, és a metabolikus szindróma komponenseivel, mint magas vérnyomás, magas vércukorszint és diszlipidémia (magasabb koleszterin, alacsonyabb HDL-koleszterin és magasabb triglicerid szintek). (Ojima et al, 2015)
Mindez természetesen a gyerekekre is igaz: a lyukas tejfogak és a szuvas maradandó fogak a későbbi anyagcserebetegségeket vetítik előre. Ezt jó lenne minden szülőnek és gyerekfogorvosnak tudatosítania! Egy koraszülött és kis súllyal született 5 éves gyerekek vizsgáló kutatásban ezeknek a gyerekeknek a normál születési adatokkal bíró társaikhoz képest jelentősen több lyukas foguk volt (4,2, illetve 2,3 volt a relatív kockázat), és bár ezek az óvodások a metabolikus szindróma tüneteit nem mutatták, de a reggeli vércukorértékük szignifikánsan magasabb volt. (Boustedt et al, 2020) Egy másik kutatásban azt találták, hogy akiknek 5 évesen sok lyukas foguk volt, azok 45 éves korukra gyorsabban öregedtek: magasabb kockázatuk volt az anyagcsere-rendellenességekre, beleértve a 30-nál magasabb BMI-t, a nagy derékkörfogatot és a magas szérum leptinszintet. (Ruiz et al, 2023) A rossz gyerekkori fogak tehát évtizedekkel előre jelezhetik a gyerek egészségben való hátrányát.
Megnyugtatásul közzé tesszük, hogy a probléma nemcsak az emberféléket érinti. Egy eocén-kori kihalt majomszerű faj (a Microsyops latidens) leletei alapján megállapították, hogy az egyedek több mint 7%-ának volt lyukas foga, ám valamilyen környezeti változás miatt átalakult az étrendjük, és több gyümölcsöt vagy cukros élelmet ettek, amitől a szuvasodás aránya 17% fölé emelkedett. (Selig et al, 2021) Ideje tudomásul vennünk, hogy az emlősök fogazata nem cukorbőségre lett tervezve.
A fogíny betegsége
A fogromláson túl az anyagcserével kapcsolatba hozható betegségek másik vetülete a fogíny. A fogíny gyakori betegsége a gingivitis (enyhe gyulladás, vérzékenység) és ennek előrehaladottabb formája, a parodontitisz (fogágygyulladás), amit az íny mélyebb részeiben megtelepedett baktériumok okoznak. Az enyhe ínygyulladás gyakran tünetmentes, bár okozhat érzékelhető tüneteket is: ilyenkor az íny rózsaszín helyett vöröses, megduzzad, érzékennyé, vérzékennyé válik. Ezt egy ideig csak a fogorvosa segítségével tudja elcsípni és kezeltetni.
A fogínygyulladás lappangó betegség, és időbe telik, amíg teljes mértékben jelentkeznek a tünetei. Az állapotnak több kiváltóoka ismert:
- A baktériumok által termelt biofilm (lepedék). A lepedékben található baktériumok fogmosás hiányában igen gyorsan képesek elszaporodni és fertőzéseket okozni: akár néhány nap is elég lehet, hogy az íny begyulladjon. Ha azonban a baktériumokat eltávolítjuk, a gyulladásos tünetek is hamarosan megszűnnek. Erre napi szinten a normál fogmosás elég, illetve vegyi eszközöket is bevethetünk. A bakteriális bevonatot jelentősen csökkenti pl. a napi 2-3 xilitolos szájöblítés, vagy az orvosilag esetileg és helyileg alkalmazott fluorid kezelések, pl. az ezüst-diamin-fluorid kezelés (Urquhart et al, 2018, Chan et al, 2022). (Ez utóbbi lehetőségeket mindenképpen fogorvosánál vegye igénybe!)
- Fogkő. Ha huzamosabb ideig nem mosunk fogat, ez a lepedék a nyálból kioldódó ásványi anyagok hatására kalcifikálódhat (megkövesedhet). Az emberek ugyanakkor az eltérő étrendjük és nyálösszetételük miatt nem egyforma mértékben hajlamosak a fogkövesedésre. Van, akinek soha nem volt fogköve, és van, akinek napi 5 fogmosás ellenére is rendszeresen kialakul, ám sokaknál a szájápolás hibái miatt alakul ki. Akármi legyen is az ok, aki fogkőre hajlamos, annak rendszeresen le kell szedetnie, mivel a fogzománccal ellentétben a fogkő felülete érdes, így folyamatosan újra és újra megtelepednek rajta a baktériumok.
A fogkővel külön probléma, hogy kialakulhat az ínyvonal alatt is, ahol nem látjuk, beleértve a fogak gyökerénél az ún. parodontális tasakokban, ahol állandó irritációt és baktérium-kibocsájtást jelent (lásd lejjebb). - Dohányzás. A dohányzás nemcsak a légzőszerveken keresztül van káros hatással az egészségre; az íny ellenállóképességét is csökkenti a baktériumokkal szemben, ami növeli a gyulladás kialakulásának esélyét, és hosszabb távon még több mély parodontális tasakhoz vezet – több patogén baktériummal. A dohányzás ezen kívül hozzájárul az állcsontok leépüléséhez is, ezért a dohányzók átlagosan több fogat veszítenek el, mint a nemdohányzók.
- Rossz étrend. A táplálkozás is több módon okoz szájüregi problémákat: a sok cukrot és finomított szénhidrátot tartalmazó étrend fogszuvasodáshoz vezet, fokozza az ínygyulladást és a szervezet általános gyulladásszintjét.
- Szintén faktor a stressz (gyengíti az immunrendszert), a genetikai hajlam, illetve az életkor (a legtöbb ember 35 éves kora körül kezdi észlelni a tüneteket).
A parodontitiszt és általában az íny betegségeit sokan az öregedéssel járó tünetnek tartják, ám ezt az anyagcserebetegségek kapcsán érdemes felülvizsgálnunk ezt a nézetet. A fogágygyulladás ugyanis erős összefüggést mutat számos anyagcsere-betegséggel, mint például II-es típusú cukorbetegség, kardiovaszkuláris betegségek, ízületi gyulladás, csontritkulás, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, psoriasis és légúti fertőzések. (Holmstrup et al, 2017) Számos publikáció mutat ki konkrét betegségekkel való összefüggést, akár ok-okozat, akár együttjárás szinten.
Egy több mint 80 000 emberre kiterjedő metaelemzés szerint a szisztémás lupus erythematosus (SLE, egy autoimmun betegség) esetén a fogászati kezelés javított a betegeket állapotán – olyannyira, hogy a szerzők a szájhigiéné megőrzését az SLE megelőzési módszereként javasolják. (Zhong et al, 2020)
Egy rheumatoid arthritisben (RA) érintett betegeket vizsgáló szűk metaelemzésben azt találták, hogy a fogkőeltávolítás, a kürettálás (mélytisztítás, amikor az íny mélyebb részeiből távolítják el a fogkövet és esetleg az ott található gyulladt, baktériumok által megfertőzött szöveteket), a lepedékeltávolítás és a szájhigiénés javaslatok hatására a RA-ban szenvedő betegek DAS28 értéke szignifikánsan csökkent. (A DAS28 a Disease Activity Score skála, az érintett ízületek számából és a szervezetben zajló gyulladásra utaló ESR vagy C-reaktív protein szintjéből származtatott hányados. Minél magasabb ez az érték, annál kiterjedtebb a RA.) (Calderaro et al, 2016)
Egy másik metaelemzésben több mint 639 preeklampsziás (terhességi magas vérnyomás vagy terhességi toxémia) esetet elemeztek: összességében a terhesség alatt parodontitist mutató nőknél 76%-kal nagyobb volt a preeklampszia kialakulásának kockázata, mint a parodontitis nélküli várandósokban. (Conde-Agudelo et al, 2007) A váradós nőknek tehát rendszeresen érdemes felkeresniük a fogorvosukat is!
A szívbetegségek és a fogágy kapcsolatára is számos metaelemzés mutat rá. Egy összefoglalóban a parodintitis kapcsán az alábbi betegségekkel találtak együttjárást: ischaemiás szívbetegség, cerebrovascularis betegség, perifériás artériás betegség, szívelégtelenség és pitvarfibrilláció. (Carrizales-Sepúlveda et al, 2018)
A fenti összefüggések hatásmechanizmusait még nem teljesen ismerjük, de úgy tűnik, hogy ha a fogágygyulladás huzamosabban fennmarad, az íny mélyebb részein megbújó baktériumok, illetve az általuk keltett citokinek a szájüregből a keringéssel a test bármely pontjára „migrálhatnak”, és ott megtelepednek az erre sérülékeny szövetekben. Így a szájüreg elhanyagoltsága másodlagos betegségek kialakulását vonhatja magával. Ezért nemcsak a rágásfunkció és az esztétika megőrzése miatt ajánlott a fogát és az ínyét rendszeresen megnézetnie, hanem anyagcsere-betegség esetén a kezelés részeként is. A metabolikus terápia részeként menjen el tehát mihamarabb egy fogorvosi kontrollra is. Ha van fogköve, szedesse le, és kérje ki fogorvosa tanácsát a fogágy mélyebb rétegeinek megtisztításáról.
Az esetleges kezelés után tartsa fent a megfelelő állapotot. Vegye szigorúan, hogy csak napi 3 étkezést tart, és közöttük semmit nem eszik. (Ez sajnos az italok kortyolgatására is áll: ha egy kávét vagy nem vizet órákon át iszogat, az minden kortynál növeli a savasodást. Ha szeretné a fogát jó állapotban megőrizni, az italokat is egyben kell meginni.)
Minden étkezés után mosson fogat, és a fogközeit is tisztítsa valamilyen eszközzel. A fogápolásban az alábbi módszereket használhatja:
- Fogközök tisztítása fogselyemmel vagy interdentális kefével. Számos kutatás és metaelemzés vizsgálta már, hogy melyik a legjobb eszköz a fogak közötti terület megtisztítására. Az egyik metaelemzés szerint minden módszer jó a fogközi lepedék eltávolítására, a fogselyem is, a leghatékonyabb ugyanakkor az interdentális kefe. Ám az enyhe fogínygyulladás kezelésében a fogközök bármilyen eszközzel való tisztítása segít. (Sälzer et al, 2015)
- Fogmosás: közepesen puha fogkefével, kímélő fogrémmel minden étkezés után, de nem közvetlenül az étkezés után.
- EGCG (epigallokatekin-gallát, zöldteakivonat): több kutatás szerint a zöldteában található polifenolok csökkentik bakteriális szuvasodást és ínygyulladást, a rossz szájszagot és a szájban található vírusokat. (Narotzki et al, 2011, Konget al, 2022)
- Xilitolos szájöblítés: A xilit szájöblögetésben csökkenti a fogszuvasodásért felelős streptococcus mutans baktériumok számát. (Maguire et al, 2003) Hasonló ok miatt javasolt a xilites rágógumi használata evés után. (Tanzer 1995)
- Kókuszolajas szájöblítés (oil pulling): A kókuszolaj fertőtlenítő hatása miatt használható a száj átöblítésére. (Woolley et al, 2020, Jayawardena et al, 2021) Bio kókuszolajjal öblögesse a száját 5-10 percen keresztül. Figyeljen rá, hogy a fogai között is átszűrje a folyadékot. A fentiekkel ötvözve tehet az olajba egy kis xilitet és/vagy EGCG-t is. (Az olajat a végén ne nyelje le, és semmi esetre se a lefolyóba köpje.)
- Szájzuhany: ez a manapság mind népszerűbb eszköz egy nagynyomású vízsugárral mossa át a fogak közötti réseket. Itt érdemes megemlítenünk, hogy a szájzuhany hatékonyságát és veszélytelen voltát nem támasztják alá egyértelműen az adatok. Ha a vízsugár például az íny felé halad, konkrétan bemossa a baktériumokat az íny alá, éppen ezzel alakítva ki gyulladást. Egy különféle fogköztisztító módszereket összevető, 35 RTC-t (randomized controlled trial, randomizált kontrollált vizsgálat – az orvosok számára legmeggyőzőbb kutatási formátum) vizsgáló elemzésben mindössze 7 db foglalkozott a szájzuhany hatékonyságával. Az eredmények nem voltak egyértelműek: a szájzuhanyt néhol jónak találták, néhol pedig nem. (Worthington et al, 2019)
Hivatkozások
Adler CJ, Dobney K, Weyrich LS, Kaidonis J, Walker AW, Haak W, Bradshaw CJA, Townsend G, Sołtysiak A, Alt KW, Parkhill J, Cooper A: Sequencing ancient calcified dental plaque shows changes in oral microbiota with dietary shifts of the Neolithic and Industrial revolutions. 2013. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23416520/
Boustedt K, Roswall J, Kjellberg E, Twetman S, Dahlgren J: A prospective study of perinatal and metabolic risk factors for early childhood caries. 2020. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32064658/
Calderaro DC, Corrêa JD, Ferreira GA, Barbosa IG, Martins CC, Silva TA, Teixeira AL: Influence of periodontal treatment on rheumatoid arthritis: a systematic review and meta-analysis. 2016. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28535896/
Carrizales-Sepúlveda EF, Ordaz-Farías A, Vera-Pineda R, Flores-Ramírez R: Periodontal Disease, Systemic Inflammation and the Risk of Cardiovascular Disease. 2018. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29903685/
Chan AKY, Tamrakar M, Jiang CM, Tsang YC, Leung KCM, Chu CH: Clinical evidence for professionally applied fluoride therapy to prevent and arrest dental caries in older adults: A systematic review. 2022. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36058347/
Conde-Agudelo A, Villar J, Lindheimer M: Maternal infection and risk of preeclampsia: systematic review and metaanalysis. 2007. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18166297/
Holmstrup P, Damgaard C, Olsen I, Klinge B, Flyvbjerg A, Nielsen CH, Hansena PR: Comorbidity of periodontal disease: two sides of the same coin? An introduction for the clinician. 2017. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5508374/
Jayawardena R, Swarnamali H, Ranasinghe P, Misra A: Health effects of coconut oil: Summary of evidence from systematic reviews and meta-analysis of interventional studies. 2021. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33689936/
Kong C, Zhang H, Li L, Liu Z: Effects of green tea extract epigallocatechin-3-gallate (EGCG) on oral disease-associated microbes: a review. 2022. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36212989/
Maguire A, Rugg-Gunn AJ: Xylitol and caries prevention–is it a magic bullet? 2003. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12778091/
Ojima M, Amano A, Kurata S: Relationship Between Decayed Teeth and Metabolic Syndrome: Data From 4716 Middle-Aged Male Japanese Employees. 2015. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4340997/
Narotzki B, Reznick AZ, Aizenbud D, Levy Y: Green tea: a promising natural product in oral health. 2011. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22226360/
Ruiz B, Broadbent JM, Thomson WM, Ramrakha S, Moffitt TE, Caspi A, Poulton R: Childhood caries is associated with poor health and a faster pace of aging by midlife. 2023. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37920118/
Sabharwal A, Stellrecht E, Scannapieco FA: Associations between dental caries and systemic diseases: a scoping review. 2021. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34563194/
Sälzer S, Slot DE, Van der Weijden FA, Dörfer CE: Efficacy of inter-dental mechanical plaque control in managing gingivitis–a meta-review. 2015. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25581718/
Selig KR, Silcox MT: The largest and earliest known sample of dental caries in an extinct mammal (Mammalia, Euarchonta, Microsyops latidens) and its ecological implications. 2021. https://www.nature.com/articles/s41598-021-95330-x
Stephan RM: Two Factors Of Possible Importance In Relation To The Etiology And Treatment Of Dental Caries And Other Dental Diseases. 1940. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17757704/
Tanzer JM: Xylitol chewing gum and dental caries. 1995. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7607747/
Urquhart O, Tampi MP, Pilcher L, Slayton RL, Araujo MWB, Fontana M, Guzmán-Armstrong S, Nascimento MM, Nový BB, Tinanoff N, Weyant RJ, Wolff MS, Young DA, Zero DT, Brignardello-Petersen R, Banfield L, Parikh A, Joshi G, Carrasco-Labra A: Nonrestorative Treatments for Caries: Systematic Review and Network Meta-analysis. 2018. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30290130/
Woolley J, Gibbons T, Patel K, Sacco R: The effect of oil pulling with coconut oil to improve dental hygiene and oral health: A systematic review. 2020. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32923724/
Worthington HV, MacDonald L, Pericic TP, Sambunjak D, Johnson TM, Imai P, Clarkson JE: Home use of interdental cleaning devices, in addition to toothbrushing, for preventing and controlling periodontal diseases and dental caries. 2019. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30968949/
Zero DT, Lussi A: Behavioral factors. 2006. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16687888/
Zhong HJ, Xie HX, Luo XM, Zhang EH: Association between periodontitis and systemic lupus erythematosus: a meta-analysis. 2020. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32635879/