Fényviszonyok

A fény terápiás célú használata nem újkeletű dolog. Köztudott például, hogy a téli fényhiány lehangoltságot, depressziót okoz, és hogy a napfény jobb közérzetet biztosít. Ám ha a fényről beszélünk, a kósza hangulatoknál sokkal többről van szó: a természetes és a mesterséges fény ugyanis szó szerint lehet a testünk számára gyógyszer – vagy méreg.

Az embert ősidőktől fogva vonzza és elkápráztatja a fény.

A modern kor egyik nagy önellentmondása, hogy a 21. századra a nyugati tudomány a napsütést démonizálta, és eltiltotta tőle az embereket. Ez történetileg ahhoz hasonló, mintha a levegőt, a földet vagy a vizet tiltanánk be, mondván, hogy „egészségtelen”. A napfény minden földi élet forrása, évmilliókig az emberi faj természetes közege volt. A napozás gyógyító hatásait nemcsak az ókorban jegyezték: a napfény-kúrának még az 1900-as években is nagy divatja volt – gondoljunk csak a szanatóriumokban naponta órákon át kint fektetett betegekre.

Maga a modern betegápolás egyik megteremtője, Florence Nightingale is a napfénnyel gyógyítás nagy szószólója volt. Felismerte például, hogy a keleti szobákban lábadozó betegei hamarabb gyógyulnak. A mai fejünkkel hajlamosak vagyunk a placebohatásra gyanakodni: ha a napfény jobb kedvre derít minket, persze, hogy hamarabb meggyógyulunk; ám itt fiziológiás folyamatokról van szó. A napfény valahogyan kölcsönhatásba lép a testtel, és változásokat indukál benne. E tézis orvosi elismerését egy Jean Ward nevű apáca indította el, aki nővérként dolgozott az 1950-es években az angliai Essexben. Felfedezte, hogy a besárgult újszülöttek gyorsabban javulnak, ha napfényre teszik őket. Kisbabáknál aligha hivatkozhatunk placebohatásra; a napfényben kellett valaminek lennie, ami hatott az újszülöttek testi folyamataira. Ahogyan az a korszakváltó felfedezéseknél néha megtörténik, először egyetlen orvos sem hitte el a nővér eredményeit, de a tapasztalatok önmagukért beszéltek. Úgy tűnt, a napfény behatolt az újszülöttek vérébe, és valamilyen módon átalakította azt. Ma már senki nem vitatja ezt a gyógymódot, hanem a modern szülészeti osztályokon rutinszerűen kék fénnyel kezelik a besárgult újszülötteket. Bár a modern napfényfóbia miatt az elképzelhetetlen, hogy egyszerűen a gyenge napsütésre tegyük ki a babákat, de a fény gyógyító hatását egyetlen orvos sem kérdőjelezné meg.

Ma már rutinszerű, hogy a besárgult újszülötteket fénnyel gyógyítják.

A fény tehát áthatol a bőrön és behatol a testbe, de nemcsak a vérre van hatással, hanem a csontokra, a belső szervekre, a hormon-háztartásunkra és a mitokondriumok (a sejtek energiatermelő részecskéi) működésére is. Ez ugyanakkor nemcsak a napfényre igaz, hanem mindenfajta fényre. Ha jó fény éri a testet, az gyógyító hatású lehet. Ha viszont rossz fény éri, az szó szerint okozója lehet a betegségnek. Tehát a fény kapcsán már messze nem csak arról van szó, hogy milyen hangulatunk lesz tőle.

A tudomány napjainkra felismerte, hogy a cirkadián ritmust (az emberi szervezet napszakhoz kötötten váltakozó élettani körforgását) a napfény irányítja. A cirkadián ritmus fontosabb folyamatai közé tartozik az alvás-ébrenlét ciklus, illetve az evés/emésztés, az aktivitás/pihenés, a belső szervek működése, a hormontermelés, a regenerációs és gyógyító folyamatok – vagyis minden élettani funkciónk. Megzavart fényviszonyok között az összes fenti folyamat hibásan fut le.

A fényviszonyokat két módon lehet megzavarni: nappal túl kevés természetes fény ér minket, napnyugta után viszont túl sok (mesterséges) fényt kapunk. Az egészséges elrendezés ennek pont a fordítottja: nappal többet kell természetes fényben lennünk, napnyugta után pedig minél kevesebb mesterséges fényben kellene tartózkodnunk. Ez az egészséges emberekre is igaz, de a betegekre még inkább. Ha tehát Ön nem örvend tökéletes egészségnek, mindkét iránnyal jó lenne törődnie. Motivációként idézünk néhány elgondolkoztató kutatási példát:

  • Mellrákossá tett egerek alvás alatti mesterséges fényhatás esetén nem reagáltak a tradicionális tamoxifen (mellrákban használt gyógyszer) kezelésre. (Dauchy et al, 2014) A tamoxifent ugyan más kutatások hatástalan szernek mérték, de ez egy másik téma. A két csoport közötti különbség mérhető volt, és mivel a kisbabákhoz hasonlóan az egereknél sem számolhatunk placebó-hatással, a fény vagy a szer terápiás hatását csökkentette, vagy az immunfunkciókat rontotta le az alvás alatti stresszfaktorral és felébresztéssel.
  • A szemben található mitokondriumok napi 3 perc 670 nm-es fénykitettség hatására jobban működtek, ami mérhető látásjavulást hozott. (Shinhmar et al, 2021)
  • Kék fénnyel való besugárzás hatására a szubkután (bőr alatti) fehér-zsírsejtek mérete csökkent. (Ondrusova et al, 2017) Ez lehet az egyik ok, amiért télen könnyebben hízunk.
  • Parkinson-betegek hasát 12 héten keresztül 904 nm-es NIR (közeli infravörös) fénnyel világították meg, amitől pozitív irányban változott a bélflórájuk összetétele. (Bicknell et al, 2022) 
  • Izolált humán retina-hámsejtekben a kék fénnyel való besugárzás mitokondriális funkcióromlást és DNS-károsodást okozott. (Godley et al, 2005)
  • Egyes kutatásokban a vörösfény-kezelés javította a hímek termékenységét és növelte a tesztoszteronszintet. (Rezaei et al, 2020, Moskvin et al, 2018)
  • Fénykezelés hatására patkányokban és nyulakban csökkent a gyulladáskeltő citokinek szintje, a gyulladáscsökkentő citokineké pedig nőtt. (Raji et al, 2022)

A fényterápiának nincs mellékhatása, nem lehet túladagolni és ingyen van. Nem sok ilyen terápiás metódust ismerünk! A fényterápiának három iránya létezik: normál napfény, mesterséges vörösfény és lézerfény. Ebből az első kettőt Ön is be tudja illeszteni az életébe.

Normál napfény és természetes fénykörnyezet

A legegyszerűbb és legősibb módszer természetesen az, ha a nap mozgásához igazítja a napirendjét és a testét érő fénykitettséget, vagyis napkelte és napnyugta között minél több időt tölt a napon. (Az ablakon keresztül érkező szűrt napfény élettanilag nem hatékony, bár lelkileg szintén jót tesz.) A napfény minden látszat ellenére borult ég esetén is erős, tehát nem kell a verőfényes napsütésre várnia, mielőtt kimegy a szabadba, vagy kiül a balkonra. Természetesen a legerősebb fokú kitettség a napozás. Bár a mai napig népszerű orvosi vélemény, hogy napozás bőrrákot okoz, ez nem fedi a valóságot. A bőrrák egyik oka a leégés – ezt mindenképpen kerülje! Szintén rákkeltő faktor az állandó D vitamin-hiány (amit a napozás orvosol), illetve a nem megfelelő étrend okozta túlzottan magas inzulinszint és makrotápanyagbőség, amit éppen a metabolikus étrendi protokoll által tud kiküszöbölni.

  • Minden nap töltsön el legalább 20-30 percet a napon olyan ruházatban, amelyben minél több napfény érheti a bőrét. Ez valószínűleg nem fog nehezére esni: az ember ősidők óta szereti a fényt, aki pedig beteg, az ösztönösen keresi az éltető napfényt. Ha még nem szokta meg a bőre az erős napot, 10 és 15 óra között ne napozzon! A természetes napfény ráadásul aktiválja a kiegészítőként szedett D-vitamint, ami védeni fogja a bőrét a leégéstől.
  • Napnyugta után kerülje az erős mesterséges fényt! A lakás minden világítótestét cserélje le. Ennek részleteit az Alvás menüpontban már kifejtettük.

Vörös fény (red light)

Léteznek olyan eszközök, amelyek csak a természetes fény vörös (RED) és közel-infravörös (NIR, near infrared) spektrumait sugározzák. (A módszer ezeken a neveken is ismert: low-level laser therapy vagy LLT, cold laser therapy, illetve photo-biomodulation vagy PBM.) Már Magyarországon is vannak, akik ilyen eszközöket forgalmaznak, bár borsos áron. A jó hír viszont az, hogy egy egyszerűbb kínai gép is kb. ugyanazt tudja a pulzálás és egyéb kunsztok nélkül. Ha Ön beteg, és megengedheti magának, ne habozzon beszerezni egy ilyen készüléket! A vörösfény gyógyhatását alátámasztó kutatások már most is bőségesek (lásd lent), ráadásul mint mondottuk, a módszernek nincs mellékhatása, és túladagolni sem lehet. Használja az eszközt naponta a teljes testén vagy az érintett rész fölött kb. 30-40 cm távolságban 20-30 percig.

Különféle méretű vörösfény-panelek (red light panel)

Mivel a vörösfény panelek a napsütést lennének hivatottak imitálni, talán érdemes lehet őket együtt használni egy meleget sugárzó készülékkel, például egy szimpla infra-lámpával. Így a test nemcsak az inger felét kapja meg – a fény vörös spektrumát –, hanem a meleg-érzetet is. (A melegítő lámpát távolabbra kell tenni, ez nem melegterápia, ahol a hevítés a cél, hanem a kellemes napfény-érzet reprodukálása.)

Lézerfény

A lézerfény kifejezésről sokaknak az a lézer jut eszébe, amit a sebészetben használnak szövetégető-roncsoló műtétekre. Ezek az ún. kemény lézerek, amire reméljük, senkinek sem lesz szüksége. Most itt a lágylézerekről beszélünk. A lágylézert (low-level lazer vagy low power lazer néven is ismert) egy magyar orvos, Mester (született Kaufman, csak bizonyos okok miatt pont nevet akart változtatni) Endre találta fel, tulajdonképpen véletlenül. Évtizedeken keresztül kutatta a területet, Amerikában pedig az áttelepülő fiai honosították meg a műfajt. Ez a módszer nemcsak a hullámhosszban tér el a fenti vörösfény-eszközöktől, hanem az intenzitásában is. A lézerkezelések jellemzője, hogy csak teljesen konkrét hullámhosszokon figyelhető meg terápiás hatás.

A lágylézert fájdalomcsillapításra és a sejtműködés javítására használják. Lézerkezelést csak gyógyászati körülmények között tud igénybe venni. Ha a betegsége erre okot ad, és van a közelében efféle szolgáltatás, kérjen beutalót orvosától, és a tb keretén belül meglézerezik. (Olyan orvosról is hallottunk már, aki értékelte az eléje tett kutatási összefoglalót, és felírta a fénykezelést a betegnek a szorgalmáért.) Ha erre nincs lehetőség, de nagyobb városban él, és anyagilag is megengedheti magának, kereshet a környékén egy klinikát vagy magánrendelőt, ahol lézerterápia vagy lézerkezelés néven ilyen szolgáltatást kínálnak.

Hivatkozások

Bicknell B, Liebert A, McLachlan CS, Kiat H. Microbiome Changes in Humans with Parkinson’s Disease after Photobiomodulation Therapy: A Retrospective Study. 2022. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35055364/

Dauchy RT, Xiang S, Mao L, Brimer S, Wren MA, Yuan L, Anbalagan M, Hauch A, Frasch T, Rowan BG, Blask DE, Hill SM. Circadian and melatonin disruption by exposure to light at night drives intrinsic resistance to tamoxifen therapy in breast cancer. 2014. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25062775/

Godley BF, Shamsi FA, Liang FQ, Jarrett SG, Davies S, Boulton M. Blue light induces mitochondrial DNA damage and free radical production in epithelial cells. 2005. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15797866/

Moskvin SV, Apolikhin OI. Effectiveness of low level laser therapy for treating male infertility. 2018. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29806585/

Ondrusova K, Fatehi M, Barr A, Czarnecka Z, Long W, Suzuki K, Campbell S, Philippaert K, Hubert M, Tredget E, Kwan P, Touret N, Wabitsch M, Lee KY, Light PE. Subcutaneous white adipocytes express a light sensitive signaling pathway mediated via a melanopsin/TRPC channel axis. 2017. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29180820/

Raji H, Arjmand B, Rahim F: The Probable Protective Effect of Photobiomodulation on the Inflammation of the Airway and Lung in COVID-19 Treatment: A Preclinical and Clinical Meta-Analysis. 2022. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34907516/

Rezaei F, Bayat M, Nazarian H, Aliaghaei A, Abaszadeh HA, Naserzadeh P, Amini A, Ebrahimi V, Abdi S, Abdollahifar MA. Photobiomodulation Therapy Improves Spermatogenesis in Busulfan-Induced Infertile Mouse. 2020. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33825170/

Shinhmar H, Hogg C, Neveu M, Jeffery G. Weeklong improved colour contrasts sensitivity after single 670 nm exposures associated with enhanced mitochondrial function. 2021. https://www.nature.com/articles/s41598-021-02311-1

További források