Egyfajta kimondatlan szakmai közmegegyezés miatt Magyarország is azon országok között van, amely az amerikai étrendi ajánlásokat követi. A hasonlóság jól látható az alábbi ábrán:
A magyar változat mindenképpen jobb, mint az USA-beli eredeti. Pozitív, hogy a magyar dietetikusok szavak helyett ételeket mutatnak be. Szintén fontos, hogy a protein (a fehérje angolul) kifejezést egyértelműen állati termékekre cserélték. Az amerikai ábrán a protein szó szerepeltetése amúgy fogalmi zavar, hiszen a többi negyedben mindenki számára érhető élelmiszerneveket tüntettek fel, ide viszont egy makró-tápanyag került. (A logikusan ideillő meat, eggs, fish és animal products kifejezéseket vélhetőleg a vegetáriánusok érzelmeinek kímélete miatt nem használták.) Ezzel egyben sikerült orvosolni a eredeti ábra másik nagy problémáját is, mivel hogy „proteinnek” számít a 100%-ban zsírtalan nyúlhús vagy bab is, emiatt megeshet, hogy az ábrát hűen követő zsírfóbiás vagy vegán emberek megbetegszenek a krónikus zsírhiány miatt.
Ugyanakkor a maga piktogram alapvetése nem sokban változott elődjéhez, az étrendi piramishoz képest. Az elhízásjárvány közepette továbbra is a szénhidrátot – azon belül a gabonákat és gyümölcsöket – javasolja alap-élelmiszernek. Az elmúlt évtizedekben az étrendi ajánlások koncepció-szinten szinte semmit nem változtak. A legtöbb orvos és dietetikus ma is ugyanazokat az elveket hirdeti, amelyeket 30 éve is hallottunk:
- Az egészséges étrend alapja a szénhidrát, ez tegye ki az étrend és a bevitt kalóriák legnagyobb részét.
- E szénhidrátok több mint fele gabona, pontosabban búza legyen – lehetőleg teljes kiőrlésű. (Az ajánlás kimondatlan része az, hogy ultrafinomított szénhidrátokat fogunk enni, hiszen senki nem egész gabonaszemeket vagy búzamag-töretet ropogtat, hanem búzalisztből készült tésztákat és pékárukat eszik.)
- A „vörös húsok” fogyasztása csökkentendő, mivel szívbetegséget és rákot okoznak.
- Kerüljük az állati zsírokat és a koleszterint, mert érelzáródást és szívbetegséget okoznak.
- Sütéshez és főzéshez használjunk finomított növényi olajakat (étolaj, repceolaj stb.), mert ezek kímélik a szívet.
- Együnk sok magas rost-tartalmú növényt, vagyis sok zöldséget és gyümölcsöt, beleértve a gyümölcsleveket.
- Fogyasszunk kevés sót.
Azon túl, hogy a fenti állítások egy része tényszerűen téves, ez az étrendi ajánlás az anyagcsere szempontjából is előnytelen. Egyrészt nem veszi figyelembe, hogy az emberek jelentős része elveszítette a metabolikus rugalmasságát, és nem tud következmények nélkül ennyi szénhidrátot fogyasztani. Az állandó szénhidrát-túlfogyasztás számos problémát okoz: rendszeresen túl magasra emeli a vércukor- és inzulinszintet (ami a metabolikus szindróma táptalaja), illetve lehetetlenné teszi az anyagcsere-rugalmasság kialakulását (hiszen ahhoz legalább 12 órán át koplalni kellene).
Időszerű lenne tehát rugalmas és személyre szabott étrendi ajánlásokat bevezetni, amelyek a bevitt szénhidrátok mennyiségét az egyén aktuális glükóztoleráló képességéhez igazítják. És mivel az egyéni vércukorszint méregetése túl bonyolult, érdemes lenne eleve egy szénhidrát-csökkentett étrendet ajánlani. Szintén kérdés, hogy jó-e, ha az egészséges és a már beteg emberek ugyanazt az étrendi ajánlást kapják. A már megbetegedett népesség számára ugyanis különösen fontos lenne, hogy azonnal csökkentsék a szénhidrátbevitelt, és visszaállítsák a még működő inzulinérzékenységet. Népegészségügyi szinten is jobban járnánk, ha a megelőzés és gyógyítás nem csak a szólamok szintjén, hanem a valós ajánlásokban is megjelenne.