Kitettség

A kitettség arra utal, hogy mennyire vagyunk hajlandók – és képesek – elhagyni a komfortzónánkat és átlépni a megszokott fizikai határainkat. Tudunk úgy élni, hogy nem 22 fokra van állítva a fűtés? Bírjuk a kánikulát? A forró szaunát? És utána a hidegvizes merülést? Kibírjuk, ha 1-2 napig nincs mit ennünk? Ha egész nap gyalogolnunk kell? Ha magas a páratartalom? Ha hőségriadóban kell futnunk? Ha bőrig ázunk az esőben?

Mindezek a képességek tágítják a tűréshatárunkat, növelik az anyagcserénk rugalmasságát, erősítik az immunrendszerünket – és így az egészségünket is. Bónuszként a testünk edzettsége áttevődhet a lelki edzettségre is: jobban kezeljük a váraltan helyzeteket, ellenállóbbak leszünk és könnyebben viseljük a konfliktusokat.

A kitettségünket az alábbi területeken érdemes fejleszteni:

• Anyagcsere: élelmi bőség és szűkség (koplalás) váltogatása.
• Mozgás: hosszas és/vagy erős megterheléssel járó fizikai tevékenységek gyakorlása az erőnk, az állóképességünk, a rugalmasságunk és a koordinációnk fejlesztésére.
• Hőmérséklet: hideg és meleg váltogatása.
• Páratartalom: száraz meleg vagy gőzfürdő jellegű körülmények tűrése.
• Időjárási viszontagságok: eső, szél, hó, fagy, erős napsütés elviselése.
• Légnyomás (alacsony és magas nyomás elviselése), illetve oxigéntelítettség elviselése. Aki nem tud magaslati vidékre utazni, megoldhatja helyben is, erre a célra már léteznek különféle gépek, pl. hiperbár-terápia, hipoxi-tréning, stb.
• Stressz: a normál stressztűrő képességünk növelése, illetve az állandósult stressz-szint csökkentése.
• Nyirokrendszer: a nyirokkeringés megindítása mozgással (pl. trambulinon ugrálás), módosított testhelyzetekkel (pl. jógával, fordított testhelyzetekkel), hidrosztatikai nyomással (úszás, kádas fürdő vagy lábáztatás lavórban), erős izzadás (szauna, hot jóga, nyári edzés).

Bár a fenti listából minden módszert javaslunk bevetni, de néhány elemet szeretnénk külön kiemelni, nevesen a stresszkezelést és a hidegtűrést.

Stresszkezelés

A gyógyulás témája két irányból is kapcsolódik a stresszhez. Egyrészt érdemes a stressztűrő képességünket növelni, hogy jobban bírjuk az élethelyzetünkkel járó kihívásokat. Ez különösen fontos lehet egy újonnan felfedezett súlyosnak tűnő betegség kapcsán. Ilyenkor meg kell tanulnunk, hogyan ne hátráljunk meg a váratlan vagy megterhelő feladatok elöl, hanem vállaljuk a változás felelősségét és kockázatát, és önsajnálat vagy bánkódás nélkül, a humorunkat megőrizve belevessük magunkat a Kalandba, ami egy teljesen ismeretlen élethelyzettel együtt jár.

A másik irány a nemkívánatos stressz csökkentése. Egy váratlan diagnózis letaglózó híre óriási stresszfaktor az érintett ember életében, amiben a családja és barátai is osztoznak. A kezelés megkezdésétől pedig folyamatos stresszforrás lehet a számtalan fizikai vizsgálat, beavatkozás és mindaz a pszichés terhelés, ami az egészségügyi intézményekben éri az embert. (Ez utóbbin nem segít az egészségügyi dolgozók teljes kizsigereltsége és kiégettsége sem.) Ennek a stressznek a kezelése és tudatos csökkentése mindenképpen figyelmet érdemel.

A stresszcsökkentés nemcsak a lelki megélésünk miatt fontos, hanem azért is, mert a legelső rendszerünk, ami a stressz következtében „megroggyan”, az immunrendszer. Egyes metabolikus betegségekben szó szerint élet-halál kérdése lehet, hogy a szervezet képes-e a megfelelő védekezésre. Különösen figyelni kell erre az olyan időpréssel járó betegségeknél, mint például a daganatok.

A stresszkezelésre érdemes többféle módszert is igénybe vennie. Az alábbi technikákkal próbálkozhat:

• Relaxáció: Az izmok tudatos ellazításával, a légzés lelassításával és a tudat kiürítésével nyugalmi állapotra tanítja a testünket. Idővel a rendszeres gyakorlás áttevődik, és a test alapszinten is stresszmentesebb lesz. A relaxációnak számos technikája ismert: irányított vagy szabad, légzésre fókuszáló vagy inkább testközpontú, vizualizációs stb. Próbáljon ki minél többféle módszert, ma már minden ingyen elérhető az interneten. A legjobb azonban még mindig a társas közegben megtanult technika, tehát keressen fel egy klubot vagy tanfolyamot.
• Meditáció: A meditáció a tudat kiürítésére és a gondolatok elengedésére rávezető keleti diszciplína. A relaxációhoz hasonlóan számos formája ismert. Csinálhatja csoportban vagy egyedül, hangtálak hangjára vagy csendben, jógával ötvözve vagy izoláltan. A lényeg, hogy 5-10 percen át gyakorolja az elméje minél tökéletesebb kiürítését; engedje meg magának, hogy megpihenjen az aggodalmaktól és a szorongástól.
• Testmozgás: A mozgás hasznosságáról már szót ejtettünk, itt most az idegrendszer és immunrendszer karban tartása miatt említjük meg.
• Társas kapcsolatok: A jól működő társas kapcsolatok minden élethelyzetben fontosak, ám kiemelt szereplővé válnak akkor, amikor az ember az egészségét vagy az életét érzi veszélyben. Nem biztos, hogy az a legjobb stratégia, ha eltitkolja a betegségét, főleg ha súlyos a helyzet. Beszéljen az állapotáról a barátaival, és figyelje meg, kik sopánkodnak vagy menekülnek, és kik tudnak valódi emberi vagy gyakorlati támaszt nyújtani Önnek. Ha nincsenek barátai, itt az ideje nyitnia és olyan embereket találnia, akiknek elmondhatja félelmeit, bánatát, kétségeit és persze a győzelmeit is. Ez lehet egy önsegítő csoport vagy egy pszichológus is. A lényeg, hogy ne maradjon egyedül!
• Természet: A természet nyugtató és energetizáló hatását mindannyian megtapasztaltunk, ám a legtöbben túl ritkán jutunk olyan helyekre, ahol zavartalanul élvezhetjük a természet adta nyugalmat. Amennyiben Ön komoly betegséggel küzd, ne sajnálja az időt a természetben való töltekezésre: feküdjön ki a mezőre napozni, menjen ki az erdőbe vagy egy folyópartra, sétáljon föl egy kilátóig vagy menjen el egy rövid hajókázásra. Erre egy közeli erdő, vízpart vagy folyó tökéletesen megfelel, ez nem kell, hogy pénzkérdés legyen. (Budapesten egy időben például havibérlettel lehetett dunai hajóra szállni, és perceken belül kikerülni a város nyüzsgéséből.) Tapasztalja meg a természet szépségét és erejét – ami egyben az Ön biológiai lényként való létének a szépsége és ereje is. Használja fel ezt az ősi erőt a töltekezéshez és a gyógyulásához.
• Vallás, spiritualitás: A láthatón túlival való kapcsolat erőt és megnyugvást adhat. Ebben az anyagias korban és egy tudományra hivatkozó honlapon talán nem is illik ilyesmit említeni, de a hit embereket és kultúrákat tett naggyá és erőssé, a hiánya pedig nagy civilizációk romlását hozta el. Ha nehézségekkel küzd, ne szégyelljen olyan helyeken is támaszt keresni, ahol még sosem tette. Meglehet, hogy a sarki templomban is lelki közösséget és támaszt talál, ha elég bátor hozzá, hogy megtegye az első lépést, és beüljön – uram bocsá’ – egy misére.

A kép teljességéhez persze az is hozzá tartozik, hogy nem minden múlik mirajtunk. Néha méltósággal és lelki békével kell elfogadnunk a megváltoztathatatlan (és sokszor igazságtalan) helyzeteket. A kitartó küzdés és a nyugodt méltóság összeegyeztetése minden felnőtt ember egyéni életfeladata, amivel példát mutathat az utána maradók számára.

Hidegtűrés

A hidegterápia növekvő követőtáborral dicsekedhet. Híres propagálója a holland Wim Hof, akinek honlapján számos gyakorlati tanács segíti a téma iránt érdeklődőket, beleértve Wim speciális légzőgyakorlatait – és még speciálisabb személyiségét is.

A hidegterápia általános hatásai:

• Napok alatt elkezdenek lecserélődni azok a mitokondriumok, amelyek nem bírják a hidegterhelést, és erősödni kezdenek azok, amelyek jól tudnak hidegben is energiát generálni. A mitokondriumok javuló teljesítménye miatt a hideg anyagcsere-javító hatása összemérhető a sportolással.
• Beszűkíti a felszínen futó ereket (mivel így több vér jut a magba, a core, azaz testünk középső részébe), ezzel javítja az erek állapotát és az általános keringést.
• Felkészíti a testet az erős stresszhatásokra, a kortizol-szint emelkedésének elviselésére.
• Növeli a fehérvérsejtek számát, ami pozitív hatást gyakorol az immunrendszerre. 
• Perceken belül csökkenti a gyulladási faktorokat, így a szervezeti szintű gyulladásszintet is. Az alábbi ábrán Wim Hof-ék kutatásának egyik eredménye látható: a különféle gyulladásmarker fehérjék jeges fürdő után drámaian lecsökkennek. (A harmadik oszlopban található interlukin-10 nevű fehérje gyulladáscsökkentő hatású, ennek a szintje már áttételes okok miatt csökkent; alacsonyabb gyulladásszintnél automatikusan alacsonyabb lesz ennek az értéke is.)

Hidegterápia – hogyan?

A hidegterápia teljesen demokratikusan mindenki számára elérhető otthon a fürdőszobában hidegzuhany formájában. Ezzel a végtelenül egyszerű módszerrel már néhány nap alatt is jelentős javulás érhető el a fenti mutatókban.

De ne kattintson ki azonnal a honlapról, mert nem kötelező azonnal a leghidegebbel kezdeni, lehet a langyostól fokozatosan haladni. Haladjon arrafelé, hogy néhány héten belül az egész testén legalább fél percig bírja a teljesen hidegre állított vizet. Aki a hidegzuhanynál komolyabb kihívásra vágyik, kipróbálhatja a krioszaunát is; ilyenkor a bátor felhasználó folyékony nitrogénnel hűtött eszközben tölt néhány feledhetetlen percet. Még komolyabb kihívás a jeges fürdő. Ez otthon azt jelenti, hogy a fürdőkádba helyezett jégakkukal vagy zacskós jéggel hűtjük le a normál csapvizet, egyes elszánt egyének téli tavakban, patakokban vagy folyókban teszik próbára magukat. (Aki természetes jeges vízbe megy, csak kötélbiztosítással és társsal menjen! A hidegtűrő közösségben szinte évente történik megrendítő tragédia, és általában kiderül, hogy a jég alatt úszó ember nem volt kötéllel biztosítva.)

Fázni vagy áthűlni?

A hidegterápia végeztével mozgással és egyéb módszerekkel vissza kell melegedni. Ennek télen különösen nagy jelentősége van, egyesek sportot, kesztyűt, elektromos kézmelegítőt, szaunát vagy forró gyömbérteát is bevetnek erre a célra.

A hidegtűrés nem keverendő össze az átfagyással vagy az állandó fázással! A huzamos áthűlés ártalmas, mert gyengíti az immunrendszert és ezzel védtelenebbé teszi a testet a különféle fertőzésekkel szemben. Az áthűlés és a megbetegedés kapcsolatát a népi bölcsesség is felismerte, innen ered az egyetemes jótanács: „Vigyázz, meg ne fázz!”